Kezdetek.

Megvolt az első közös edzés a csapattal.

Hát, meg kell mondjam, eléggé kemények a lányok, futják az 5 kilométert olyan lazán, bokából, mintha nem is tudnának mást csinálni. Az edzőnk egy kicsit mufurc figura, de meg lehet szokni, igazán.

Az egyik hajtólány nagyon hasonlít Lucára, állandóan honvágyam van, ha ránézek. Nem annyira szerencsés a dolog, mikor jön rádobni, én meg ilyen kisebb fagyásokat generálok menet közben. De eddig nem csináltam még nagyobb hibát emiatt. Szerencsére. Amúgy Aliciának hívják, mint a dédit, 22 éves, tősgyökeres spanyol.

A fogónk, Dolores a kapitány. Utálja a nevét, mindenki csak Lolának hívja. Eléggé tiszteletet parancsoló egy egyéniség, követel, de ő maga is teljesít közben, kommunikatív, látszik, hogy ő van a legrégebb óta a csapatban. Egyébként nem ő a rangidős, csak 24 éves. Meg is mutatom, ni:

Szóval ő az.

Ha már szó van a legidősebbről, akkor említsük meg őt is: Anamaría, 27 éves, terelő. Eléggé veszélyes egy nőszemély, majdnem lekaszálta a fejemet az ütőjével már az edzés legelején. Úgy érzem, hogy annyira nem kedvel...

Most nincs erőm tovább írni, majd később bemutatom a többieket.

Valaki mondja meg az otthoniaknak, hogy szeretem őket.